1. fejezet - Az új fiú

Lassú léptekkel szálltam le a buszról. A több mint 4 órás út alatt teljesen elgémberedtem. Hátramentem a busz oldalához és elővettem a két óriási  bőröndömet. Elindultam a buszpályaudvar széle felé. Leültem egy padra és vártam. A busz így is késett tíz percet, anyámat viszont még mindig nem láttam. Jellemző, sose érkezett meg sehova időben, sőt volt amikor teljesen megfeledkezett rólam. Benyomtam egy Green day számot és vártam.
Kb. három szám múlva láttam ahogy anyám begurul elém az ütött-kopott tragancsával és ügyetlenül kiszáll. Gyorsan felálltam és elindultam felé. Ő rögtön a nyakamba vetette magát és szorosan megölelt.
- Úgy hiányoztál - mondta meghatva és még egyet szorított rajtam.
- Te is nekem - mondtam én is, és tényleg így éreztem. Hiába beszélünk telefonon nap mint nap, egy nyár különélés után jó volt újra látni az én hóbortos, keszekusza anyám.
Gyorsan beszálltunk a kocsiba és elindultunk hazafelé. Útközben átbeszéltünk mindent, kérdezte hogy mi van apával, meg úgy általában velem. Elmondtam mindent amit csak tudtam a rövid út alatt. Mikor végre kiszálltam a kocsiból, másra sem vágytam minthogy sétáljak egy kicsit. Mindent bepakoltunk a szobámba, és nem törődve azzal hogy a ruhák még mindig a bőröndben poshadnak, felhívtam Biát hogy eljön e velem kutyát sétáltatni. Persze igent mondott, hisz már 2 hónapja nem láttuk egymást, és mikor kiértem az utcára őrült visongásba kezdtünk és egymás szavába vágva kezdünk el beszélni.
- Na találtál magadnak valami helyes pasit? Vagy Debrecenben nincsenek? - kérdezte izgatottan. Annyira számítottam erre a kérdésre, hogy elnevettem magam.
- Nos... - kezdtem - Helyes pasik voltak, de egyikkel se volt semmi. Vagy várj! Az egyik rám szállt. Megadta a telefonszámát meg a házuk címét - itt mindketten felnevettünk - aztán hetekig zaklatott és olyanokat írt, hogy miért nem látogatom meg.
- Jujj. Én már simán feljelentettem volna.
- Ja gondolkoztam rajta, de Bálint megoldotta. - mondtam vigyorogva.
- Ahw, már csak miatta menni akartam. Az a pasi egy isten. Egy szexisten.
Ebben a pillanatban megállt és elkezdte a csípőjét előre hátra mozgatni, a karjait meg fordítva. Már épp kitörtem volna nevetésben, amikor a szomszédom,egy hatvan éves vén szipirtyó nem jött el mellettünk biciklivel és árgus szemekkel. Bia azonnal abbahagyta és rémült fejjel nézett rám. Mikor elbiziklizett a néni, annyira nevettünk, hogy azt hittem bepisilek. Mikor újra elindultunk B a könnyeket törölve a szeméből mondta:
- Kár hogy az unokatesód. - húzta el a száját.
- Na ja. - válaszoltam.
Az út további részében elmeséltem hogy mi volt a nyáron. Annyit kérdezgetett, hogy ő már semmit nem tudott mondani. Először gyanús volt, de amikor ránéztem az ártatlan arcára elvetettem ezt a gondolatot.
- Hú, képzeld, azt hallottam hogy egy új diák jön. Remélem fiú. - mondta B lelkesen.
- Ja... Nekem végülis mindegy, csak ne legyen csicska.
A hazafelé úton még egyszer átbeszéltünk mindent, majd reggel kelletlenül indultam el a suli felé. Épphogy beértem a folyosóra, egy mély hangot hallottam meg magam mögött.
- Rebi! - mondta.
Gyorsan megfordultam, és ha Nataniel nem áll meg előttem hirtelen, összeütközünk.
- Hé, Nat! De rég láttalak. - mondtam és megöleltem - Hogy vagy?
- Megvagyok - válaszolt majd megfogta a kezem és magához húzott még egy hosszú ölelésre. Közbe belefúrta az arcát a nyakamba és hallottam hogy mély lélegzetett vett. Ezzel nemis lett volna probléma, ha én nem vagyok halál csikis.Pedig de és erre véletlenül orrba vágtam a vállammal.
- Jaj, bocsánat - nevettem el magam és eltoltam hogy megnézzem az arcát- Semmi komoly. - és nyomtam egy puszit az orrára.
Ő is felnevetett, majd egymásba karolva mentünk az osztályterembe. Egyébként, egy kívülálló azt hiheti, hogy járunk, de nem. Sőt, ő B után az egyik legkedvesebb barátom, bármikor számíthatok rá. Olyan ő nekem mint egy báty, egyszerűen nem tudom elképzelni az életem nélküle. Sokan mondják, hogy ő ezzel nem így van, de sose hiszek nekik. Ők nem ismerik,én pedig nagyon is jól. Lehetetlen, hogy Nat szerelmes legyen belém.
Amikor beértünk az osztályterembe, egy nagy hangzavar fogadott minket. Így is, hogy ők már az évnyitón kitárgyaltak mindent, nagy volt a nyüzsgés. A három grácia mit sem zavartatva magát, hátul vasalták a hajukat, Kentin, az én bajtársam, akivel mindig együtt puskázunk bioszon Jade-el beszélgetett, a többiek meg kisebb csoportokban beszélgettek, nem mondhatnám hogy halkan. Én egyből kiszúrtam a saját társaságomat és boldogan siettem feléjük. Mikor beértem mindenki hangosan üdvözölt, mire az egész osztály felém fordult és körém gyűltek. Hála B-nek mindenki tudott, a debreceni Bálintról, és (hát legfőképp a lányok) folyton róla kérdezősködtek. Voltak akik megkérdezték, hogy miújság, viszont volt aki csak megnézte, hogy élek mégmajd továbbált. Sose volt gondom azzal, hogy a középpontban legyek, de nem voltam túlságosan oda érte. Mikor a tömeg végre eloszlott Rosalia rohant le, aki mióta meglátta a képet Bálintról ahogy vágja a füvet félmeztelen, csak róla beszél. Azt hiszem ezt hívják plátói szerelemnek. A körben még Alexy és Armin szerepeltek, aztán Kim, természetesen B, és Leigh. Leigh azóta hajt Rose-ra amióta csak az eszemet tudom, de valahogy Rose ezt nem képes elfogadni. Talán ők is úgy állnak egymással mint én meg Nat. Nat egyébként Dajannal, és Kentinnel van egy "klikkben" de persze, ezt nem úgy kell elképzelni, hogy mással szóba se állunk. Mondhatni nagyon összetartó osztály vagyunk, mindenki jóban van mindenkivel. Köztem és Dake között kicsit feszült a hangulat, mert egyik nyáron, mielőtt beiratkozott volna ide, kikosaraztam. Úgy tűnik elég nehezen viseli el az ilyen dolgokat. Az osztály egyébként 16 főből áll, ami elég kevés, ha azt vesszük, hogy egy általános gimnáziumban legalább 30 fő a minimum. Nos itt,a Sweet Amorisban pénzes családok sarjai járnak, akiknek a szüleik azt hiszik, ha pénzes suliba viszik a gyereküket akkor belőlük is pénz lesz. Vagy valami ilyesmi. Persze, nekem is apa találta ki ezt az egészet, és először azt hittem, hogy egy sznob suliba kell járnom, de mikor megismertem az itteni embereket, semmi pénzért nem álltam volna tovább. (anyám mennyiszer írtam le a "pénz" szót:D)
A szünet hátralévő részében beszélgettünk, de mikor megszólalt a csengő, belépett a terembe, ami legkedvesebb osztályfőnökünk, "Rita néni", de persze mindenki csak tanárnőnek, vagy a háta mögött ofőnek vagy Ritának szólitja. Mikor bejött, mindenki lassan a helyére vánszorgott. Úgy ültünk, ahogyan az előző évben. Én B-vel ültem, de a tanár sajnos elültetett mellőle, így egy fél évet egyedül kellett ülnöm.
Gyorsan ledarált mindent, elmondta, mi lesz ebben a félévben, az osztálypénzt ( ami mellesleg, nem kevés) majd jött az amikor rólunk kérdezgetett. Az egész óra azzal telt el, hogy egymás szavába vágva beszéltünk, majd mikor kicsengettek,ofő nagyot sóhajtva, kiengedett minket szünetre. Még javában tartott a meleg, így egy rövidnadrágban és egy kék topban mentem ki az oldalamon B-vel és Rose-al. Mikor kiértünk az udvarra, egyből vissza is fordultunk, akkora volt a tömeg. Nevetve mentünk egymás mellett, és egymás szavába vágva beszélgettünk, a felsőbb évesekről.
- Ó azok az izmok - olvadozott mellettem Rose, mikor meglátta a szekrénynél állva Bencét, az egyik végzőst. Mikor ránéztem megszédültem. Magas, szálkás, izmos, szőke göndör hajjal és két gödröcskével amikor mosolyog. Úgy éreztem kifolyt a nyálam. Amióta ide járunk, csak őt lessük, minden szünetben. Vízilabdázik, kedves és okos is. Egyszerűen ő a tökéletes pasi. Őt néztük amíg ki nem ment a látókörünkből. Továbbmentünk, majd B berángatott minket a mosdóba. Rose továbbment, nem volt híve az együtt mosdóba járásnak úgy... mostantól. Nem értettem, hisz mindig együtt mentünk. Jó ez kicsit bizarr, de a mosdóban lehet a legjobban kitárgyalni a dolgokat. Míg B vécézett én megnéztem a sminkem. Szolid, csupán szempilla spirál és halvány rózsaszín rúzs. Nem volt szükségem alapozóra, csak néhány szeplő volt az arcomon, a bőrömet meg nem akartam tönkretenni. Mikor B végzett épp becsengettek, gyorsan kezet mosott majd elindultunk. Ő ment elől én meg hátul, és mikor kiértünk, láttam hogy otthagytam a szempilla spirálom. Gyorsan visszamentem érte, majd mikor kiléptem, belebotlottam egy hatalmas emberbe. Na jó, annyira azért nem volt nagy, csak az én alacsony termetemhez képest. Őt kb 185-nek saccoltam. Hátraléptem az izmos mellkastól amibe előbb úgy belerohantam és felnéztem. Két szürke szempárral és vörös hajjal találtam szembe magam. Sose gondoltam volna, hogy egy fiú festi a haját, de úgy látszik itt már minden megtörténhet. Abban sem voltam biztos hogy ez megengedett.
- Bocs - hebegtem, majd rájöttem hogy tátva van a szám.
- Nem tudsz jobban vigyázni? - kérdezte mérgesen - Istenem, hülye libák. - mondta. Na erre felkaptam a vizet. Ő már épp hátat fordított nekem, mikor a pólójánál fogva, visszahúztam. Meglepetten nézett rám.
- Már bocs de te jöttél nekem. És hogy hülye liba? - mondtam idegesen - Tudjad kivel beszélsz seggfej! - majd dühösen otthagytam. Miközben ezeket a szavakat mondtam az arckifejezése még meglepettebbé vált. Micsoda bunkó. Amúgy is ő jött nekem. Bár az lehet hogy tulzás volt, azt mondanom hogy"tudjad kivel beszélsz". Mert hát ki vagyok én? Egy alacsony gyenge lány aki egy ekkora állattal szemben nem tehet semmit. Mindegy is már. Dühösen bementem a terembe, a tanár meg pont utánam jött be. B látta a dühös arckifejezésem, és egy " mi az?" fejet vágott. Megráztam a fejem, hogy majd szünetben mondom el, majd hátra mentem a helyemre. Sajnos az ülésrend nem sokat változott, engem még mindig nem engedtek B mellé ülni, így továbbra is egyedül voltam. Mikor bejött ofő, ott folytatta ahol abba hagyta, majd tíz perc után bejött valaki. Én hátul a telómon játszottam, gondoltam csak egy tanár lehet, mert mindenki a helyén volt így nem néztem fel. Majd az ofő megszólalt.
- Castiel! Már az első nap egy igazolatlannal indítani nem a legjobb módja az iskolába járásnak. - szidta le azt a bizonyos Castielt. Mikor felnéztem, hogy megnézzem magamnak az új osztálytársamat, kiesett a kezemből a telefon. Ő a szürke szemeivel szórakozottan méregetett, míg én kitárt szájjal hitetlenkedtem.
- Ja, bocs. - mondta az ofőnek flegmán, amivel rögtön kihúzta a gyufát.
- Esetleg bocsánat! - kiabálta vissza majd gyorsan bemutatta - Ő itt Castiel Maddox, mától az osztálytársatok. Most leülhetsz. - intette Castielt... felém. Az egyetlen hely mellettem volt, így kénytelen volt mellém ültetni. Castiel vigyorral a képén jött felém, én meg a fejemet fogva próbáltam eltátogni B-nek meg Rose-nak hogy, nem ő nem helyes, nem szexi és semmiképpen sem jófej, szóval ne örüljenek. Értetlen fejet vágtak, aztán előrefordultak. Közbek Castiel megérkezett és bevágódott mellém.
- Na mi van törpe? - kérdezte vigyorogva.
- Kuss, vöröske - mondtam idegesen felé se nézve, de azt érzékeltem, hogy egy kicsit hátrahőkölt.
- Szeretem a tüzes csajokat - mondta mély hangján, én meg mivel elég forróvérű vagyok elordítottam magam, hogy "mekkora egy perverz vagy". Mindenki felénk fordult az ofő meg megkérdezte, hogy mi a probléma. Már szóra nyitottam volna, a szám, hogy a mellettem ülő személy a probléma de a vörös megelőzött.
- Semmi tanárnő, elnézést - és olyan ártatlan mosolyt villantott felé, hogy még az ofő is meglepődött. "Jól van" dadogta majd visszafordult a táblához és felírta a vizsgák időpontjait. Én karba tett kézzel próbáltam tudomást se venni róla, de nemigazán jött össze, mivel folyamatosan bökdöste a lábam a lábával és a szürke szemeivel vizslatott.
- Mi a neved? - kérdezte halkan.
- Rebeka - villantottam felé a legkedvesebb álszent mosolyom, célozva arra, hogy hagyjon békén.
- Értem. Szóval, Rebeka - kezdett bele - mindenkivel ilyen szexin ellenszenves vagy vagy csak velem? - hajolt oda hozzám és belefújt a fülembe. Borzongás futott végig a gerincemen és hitetlenkedve fordultam felé. Nem kellett volna, mert az arca kb 3 centire volt az enyémtől, és nem tudtam nem észre venni a szépen ívelt telt ajkait, amik most mosolyra húzódtak.
- A számat nézed. Meg akarsz csókolni? - kérdezte. A csengő mentett meg, viszont így nem tudtam neki elmondani, hogy ha pénzel fizetne se csókolnám meg. De valahogy kivette az arcomból és csak annyit mondott, hogy majd meglátjuk. Egek ekkora nyomulós csávót.